Egy ház a Városliget szélén
A Városliget története egészen 1794-ig nyúlik vissza, de akkor itt még csak egy erdő és bűzös mocsár állt. Ekkor merült fel annak az ötlete, hogy Pestnek kellene egy közpark, ahová az emberek hétvégente kijárnak. A város akkoriban még innen nagyon messze volt, homokdűnéken kellett hosszan kocsikáznia annak, aki el akart érni az erdőbe. A park fejlődése aztán József nádor idején lódult meg, ő ugyanis a várostervezést olasz mintára képzelte el, úgy gondolta tehát, hogy a városba nem valók fák. Ha viszont nincsenek fák, akkor kellenek közparkok a város mellett. A Ligettel sok munka volt, végül az 1840-es évekre jutott el abba az állapotba, hogy a pestiek kedvenc és egyben legzsúfoltabb kiránduló helyévé vált. Nehéz elképzelni, de akkoriban még nem létezett az Andrássy út, a Liget bejárata nem is itt, hanem kicsit arrébb, a Király utca folytatásánál volt. Ennek nyomai ma is látszanak, a mai 56-os emlékmű mögött egy hatalmas körönd terül el, sajnos már csak megcsonkítva. De a két belső kör még ma is megvan, mintegy száz évig mindenki innen érkezett a Ligetbe.
Ahogy egyre népszerűbb lett a Liget, úgy nőttek a gondok is. Az 1860-es évekre – ekkor alakították ki a tavat, majd megnyílt az Állatkert is - a Liget annyira népszerű lett, hogy hétvégente szabályos dugók alakultak ki a Király utcában, az emberek ingerültek üvöltöztek egymással és látni sem lehetett a portól. (A Király utca abban az időben amúgy is a legsűrűbben lakott utca volt.) Ekkor döntötte el a városvezetés, hogy más bejáratokat is tervez a Városligetbe, így épült meg a lóvasút a Keleti pályaudvar felől, illetve később az Andrássy út. 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal.
Ahogy egyre népszerűbb lett a Liget, úgy nőttek a gondok is. Az 1860-es évekre – ekkor alakították ki a tavat, majd megnyílt az Állatkert is - a Liget annyira népszerű lett, hogy hétvégente szabályos dugók alakultak ki a Király utcában, az emberek ingerültek üvöltöztek egymással és látni sem lehetett a portól. (A Király utca abban az időben amúgy is a legsűrűbben lakott utca volt.) Ekkor döntötte el a városvezetés, hogy más bejáratokat is tervez a Városligetbe, így épült meg a lóvasút a Keleti pályaudvar felől, illetve később az Andrássy út. 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal.
A környék térképeken 1793. és 1945. között (1775 - 1793 - 1823 - 1833 - 1867 - 1872 - 1873 - 1878 - 1895 - 1908- 1912 - 1937 - 1945)
* Nagyítás: a képekre kattintva!
* Nagyítás: a képekre kattintva!
Andrássy út
1870 - Fővárosi Közmunkák Tanácsa - A Váczi úttól a Városligetig megnyitandó sugárút tervrajza:
Az Andrássy út 1872 és 1876 között épült, teljes kiépülése 1885-ben fejeződik be. 2313 m hosszú, szélessége 45 m és 34 m között változik a három szakaszon keresztül. Az épületek többségének a stílusa a historizmus, dominánsak a neoreneszánsz stílusjegyek.
Nevei:
A Sugárút tervezésekor, az útvonal Városliget felé eső lezárását két nagyméretű telek kialakításával, ill. azokra jellegzetes lezáró villaépületek építésével képzelték el. A páratlan oldalon a 4157 hrsz. telken így épült fel 1872-73-ban a Bellevue nyaraló, majd mulató.
Nevei:
- 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca),
- 1830-as évektől egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), Herminenplatz (Hermina tér),
- 1840-es években Maurergasse (Kőmíves utca),
- 1883-tól Sugár út,
- 1886-tól Andrássy út,
- 1950-től Sztálin út,
- 1956 októberétől Magyar Ifjúság útja,
- 1957-től Népköztársaság útja,
- 1990-óta újra Andrássy út.
A Sugárút tervezésekor, az útvonal Városliget felé eső lezárását két nagyméretű telek kialakításával, ill. azokra jellegzetes lezáró villaépületek építésével képzelték el. A páratlan oldalon a 4157 hrsz. telken így épült fel 1872-73-ban a Bellevue nyaraló, majd mulató.
A nagyméretű telek és az annak közepére épített villaépület lehetővé tette, hogy a telket az 1890-es évek közepén kettéosszák. Ekkor jött lére az Andrássy út 127.sz. és 129.sz. telke.
Ecce Homo
A Bellevue néven felkapott zenés vigadóként szolgáló villa megosztott telkén a Millennium után, a Hősök tere felé néző részén kiállítóhely épült, amelyben 1896-től Munkácsy Mihály “Ecce Homo”-ját lehetett belépő fejében megtekinteni.
1896-ban az elkészült Ecce Homót, a Krisztus-trilógia harmadik darabját Munkácsy Budapesten mutatta be, és részt vett a millenniumi ünnepségeken. A képhez az Ecce homóhoz három tanulmányt festett, a végleges változat az Andrássy út végén felállított pavilonban került kiállításra. Nyáron a képre 315 ezer érdeklődő volt kíváncsi, bemutatója után ünnepségsorozatot rendeztek.
1896-ban az elkészült Ecce Homót, a Krisztus-trilógia harmadik darabját Munkácsy Budapesten mutatta be, és részt vett a millenniumi ünnepségeken. A képhez az Ecce homóhoz három tanulmányt festett, a végleges változat az Andrássy út végén felállított pavilonban került kiállításra. Nyáron a képre 315 ezer érdeklődő volt kíváncsi, bemutatója után ünnepségsorozatot rendeztek.
Andrássy út 127. sz. épület építészeti története
Az ingatlan tulajdonosai:
- 1882-1890. Sugárúti Építő Vállalat,
- 1890-től Bérczy Mór bizt. hivatalnok,
- 1894-ben Benedek Gábor ékszerész,
- 1898-ban Schlesinger és Polakovits
- 1890-es évek végén a telket megosztották, a saroktelek, a 127/a. tulajdonosa Babócsai Ármin ép. vállalkozó, a 127/b. teleké Frankl Henrik vaskereskedő.
o 1897-98-ban Frankl (Frankel) Henrik vaskereskedő (1858-1931) építtette a mai Andrássy út 127.sz. villaépületet a saját céljaira, nyaralónak.
Az épület tervezője Wellisch Alfréd műépítész.
Építőmesterek: Mészáros János és Gerstenberger Emil.
Frankl 1899-ben költözött be a villájába.
Az első fénykép az új villáról, készítette Klösz György , bizonyára közvetlenül az építkezés befejezése után, a tervező megbízásából.
(A szomszédban balra az Aréna út, ma Dózsa György út sarkán, a Bellevue nyaraló. A Bellevue-t 1904-ben lebontották)
Az első fénykép az új villáról, készítette Klösz György , bizonyára közvetlenül az építkezés befejezése után, a tervező megbízásából.
(A szomszédban balra az Aréna út, ma Dózsa György út sarkán, a Bellevue nyaraló. A Bellevue-t 1904-ben lebontották)
o 1906-tól Frankl Henrik, szintenként 1-1 lakást alakíttatott ki a pincében lévő kiszolgáló helyiségekkel együtt, ő a ház I. emeletén lakott. A házban ekkor két nagypolgári lakás volt, egy a földszinten és egy az emeleten, valamint az alagsorban volt kialakítva a cselédség és a kertész lakrésze.
o Frankl Henrik 1934-ben halt meg.
o Frankl Henrik 1934-ben halt meg.
o 1927-ben vette meg a házat "Jeszenszky Pál és birtoktársai"-tól 227.500 Pengőért Kovács Ivor (vagy Izor), aki 1924-ben a Miskolc-Diósgyőri helyiérdekű vasút RT. igazgatótanácsának tagja.
A budapesti cím- és lakásjegyzék ház- és telekjegyzéke (1931), a 122. oldalon > házszám, tulajdonos, hrsz:
A budapesti cím- és lakásjegyzék ház- és telekjegyzéke (1931), a 122. oldalon > házszám, tulajdonos, hrsz:
Autóbusz végállomás a szomszédságban, a volt Babocsay villa előtt 1936-ban
1915. március 1 -jén az Andrássy úton indult el az első kísérleti autóbusz járat, azonban a tömegközlekedés e formája csak a háború után, 1921-ben vált rendszeressé. 1941-ig még a "Balra hajts" volt érvényben, és minden olyan nyugodt és békés...
Az "Egyes busz", - a mi életünkben-, a Hősök tere és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedett, az egyik leghosszabb és leghasznosabb járat volt évtizedeken keresztül. Kár, hogy 1990 körül megszüntették...
Az "Egyes busz", - a mi életünkben-, a Hősök tere és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedett, az egyik leghosszabb és leghasznosabb járat volt évtizedeken keresztül. Kár, hogy 1990 körül megszüntették...
Az Andrássy út már Sztalin út lett, és már jobboldali közlekedés van érvényben, még nagyon kevés személygépkocsival és autóbusszal
o 1938-ben az épület új tulajdonosa Honegger Ernőné lett, aki ekkor kisebb, lényegtelen belső átépítéseket végeztetett, és szintenként 2-2 lakást választatott le.