A Sugárút és az Aréna út sarkán, (Hrsz.: 4157)
Az elsö épület, a Bellevue nyaraló
Az ingatlan tulajdonosai:
o 1882-1890. Sugárúti Építő Vállalat,
o 1890-től Bérczy Mór bizt. hivatalnok
o 1882-1890. Sugárúti Építő Vállalat,
o 1890-től Bérczy Mór bizt. hivatalnok
Eredeti címe: Budapest, Sugár út 141., Aréna út
Építés ideje: 1872-73 1904-ben lebontották Megbízó: Sugárúti Építő Vállalat Vállalkozó: ifj. Pán József Épületszobrászat: Schaffer Károly Az Andrássy út páratlan oldalán az utolsó telekre a Sugárúti Építő Vállalat építtetett egy emeletes villát, melyre 1875-ben kaptak lakhatási engedélyt. A villát Weber Antal tervezte Az épület fennállása alatt három cég és három magánszemély (köztük Richter Gedeon) birtokában volt, az 1880-as években mulató üzemelt benne, 1904-ben bontották le. Az épület nem volt közkedvelt, amihez hozzájárulhatott a rossz kivitelezés is. A lakhatási engedély kiadásakor a pincét vizesnek találták. Ennek ellenére a külső formálás elismerést vívhatott ki, mert a Marhenke Vilmos pesti szobrász által készített kicsinyített mintázatot a Bécsi Közkiállításon bemutatták. |
A Sugárút Városliget felőli vége, 1880 körül
Szemben, a tér sarkán, Andrássy út 132., itt állott az egykori Edelsheim-Gyulay, majd báró Born palota
Helyrajzi szám: 28268, Régi sz: 146.,
Az ingatlan tulajdonosai: 1882-ben a Sugárúti Építő Vállalat,
1872-ben kétemeletes nyaralót tervezett ifj. Ján József építőmester. Itt volt a Terézvárosi társaskör.
Helyrajzi szám: 28268, Régi sz: 146.,
Az ingatlan tulajdonosai: 1882-ben a Sugárúti Építő Vállalat,
1872-ben kétemeletes nyaralót tervezett ifj. Ján József építőmester. Itt volt a Terézvárosi társaskör.
1906-ban báró Born Frigyes nagybirtokos a ház I. emeletén lakott 1938-ig. 1942-ben elbontották
A Hősök tere felé az Andrássy út 129., az egykori Babocsay villa
A Hősök tere felé eső telekrész, a mai 129.sz., amely a 4157/a helyrajzi számot kapta tulajdonosai:
o 1898-ban Schlesinger és Polakarits,
o 1894-ben Benedek Gábor ékszerész,
o 1904-ben a sarokházat, a Bellevue nyaralót, és a Millenium után a Bellevue villa megosztott telkén , annak Hősök tere felé néző részére épített kiállítóhelyet, vagyis a mai 129.sz.telket Babócsai Hermann építési vállalkozó vásárolta meg. Ő az épületeket lebontatta, és helyükre két új épületet építtetett, a sarokra 1905-ben a saját lakóházát (az ú.n. Babocsay villát), és mellé egy bérlakóházat. A sarokra Árkay Aladár, - akinek későbbi, 1913-ban épült nevezetes alkotása a Fasori református templom -, tervezett egy új, mézeskalácsház szerű szecessziós villát, ami a korabeli Pest egyik látványossága lett.
A Hősök tere felé eső telekrész, a mai 129.sz., amely a 4157/a helyrajzi számot kapta tulajdonosai:
o 1898-ban Schlesinger és Polakarits,
o 1894-ben Benedek Gábor ékszerész,
o 1904-ben a sarokházat, a Bellevue nyaralót, és a Millenium után a Bellevue villa megosztott telkén , annak Hősök tere felé néző részére épített kiállítóhelyet, vagyis a mai 129.sz.telket Babócsai Hermann építési vállalkozó vásárolta meg. Ő az épületeket lebontatta, és helyükre két új épületet építtetett, a sarokra 1905-ben a saját lakóházát (az ú.n. Babocsay villát), és mellé egy bérlakóházat. A sarokra Árkay Aladár, - akinek későbbi, 1913-ban épült nevezetes alkotása a Fasori református templom -, tervezett egy új, mézeskalácsház szerű szecessziós villát, ami a korabeli Pest egyik látványossága lett.
Alig húsz év múltán azonban a stílus meghaladottá vált, s a villa új tulajdonosa Kozma Lajossal “igazíttatta” jelenleg is látható új formájára, valahol az art deco és Bauhaus stílus között.
A mai verzió 1926-ban született, a terveket a briliáns tehetségű Kozma Lajos jegyezte. De hiába a ragyogó elme, az új arculat az Árkay féléhez képest maga a megtestesült dögunalom.
Jugoszláv Nagykövetség : A Hősök tere és az Andrássy út sarkán lévő 129-es számú szecessziós jellegű épület ma Szerbia és Montenegró követségének, 1956-ban a Jugoszláv követségnek adott otthont. 1956-ban, a szovjet megszállás napjától, november 4.-től Nagy Imre és társai, közel nagyven fő összesen 18 napot töltött az épület falainak védelmében. A "Nagy Imre-csoport" nem csupán a miniszterelnök közvetlen kollégáit és azok családtagjait jelentették, ha nem azon szimpatizánsok egy részét is, akik aktív politizáló személyekként két-három héttel a bekövetkezett megszállás előtt közel kerültek Nagy Imre politikájához. Miután Nagy Imre utolsó rádióbeszédét felvették a Parlamentben, a miniszterelnök Donáth Ferenccel és Szántó Zoltánnal autóval érkezett a követségre. Ami érdekesség, hogy a többieket telefonon hívták az épületbe, volt akikért autót küldtek, mások gyalogosan érkeztek.
Jugoszláv Nagykövetség : A Hősök tere és az Andrássy út sarkán lévő 129-es számú szecessziós jellegű épület ma Szerbia és Montenegró követségének, 1956-ban a Jugoszláv követségnek adott otthont. 1956-ban, a szovjet megszállás napjától, november 4.-től Nagy Imre és társai, közel nagyven fő összesen 18 napot töltött az épület falainak védelmében. A "Nagy Imre-csoport" nem csupán a miniszterelnök közvetlen kollégáit és azok családtagjait jelentették, ha nem azon szimpatizánsok egy részét is, akik aktív politizáló személyekként két-három héttel a bekövetkezett megszállás előtt közel kerültek Nagy Imre politikájához. Miután Nagy Imre utolsó rádióbeszédét felvették a Parlamentben, a miniszterelnök Donáth Ferenccel és Szántó Zoltánnal autóval érkezett a követségre. Ami érdekesség, hogy a többieket telefonon hívták az épületbe, volt akikért autót küldtek, mások gyalogosan érkeztek.
A másik oldalon, az Andrássy út 125., az egykori Révai villa
Eredeti címe: Budapest, Sugár út 139.
Hrsz.: 29655 Építés ideje: 1882-1884
Megbízó: Révay Ferenc
Vállalkozó: Bobula János
Hrsz.: 29655 Építés ideje: 1882-1884
Megbízó: Révay Ferenc
Vállalkozó: Bobula János
Báró Révay Ferenc földbirtokos és főrendiházi tag számára 1882-ben kezdte el egy villa tervezését Wéber Antal, a telket a tulajdonos 1881-ben vásárolta 15 422 forintért. Noha a villa a város kiemelt helyén áll (Bobula János építette 1885-ben) - megépítése nem maradhatott „észrevétlen” – sem az építészeti jubileumot ünneplő cikk, sem nekrológjai nem említik. Ennek oka a rendkívül puritán kialakítás, és a tulajdonos bezárkózott életmódja is lehetett. Révay Ferenc különc volt a pesti társaságban, magányosan élt egyedi beosztású villájában. Az épület eredeti beosztása igen különös volt, nem volt benne hely családnak, asszonynak, gyereknek. A különc báró látogatókat sem fogadott a házban. A szabadon álló villa sugárúti homlokzata hét tengelyes, az épület kétszintes. A két szélső axis vissza, a középső kissé előreugrik, a homlokzat eredetileg téglaburkolatos volt.6 A földszinti falfelületen most vízszintes sávozás van, a szélső axisok ablakai felett a félköríves kerethez, a középső axisban az egyenes áthidalóhoz bekanyarodó nútokkal kialakítva. Egy kis kiülésű választópárkány felett az emeleti ablakok körül visszaugratott szalagkeret van, egyszerű könyöklőkön ülnek. A középső axisban van az épület egyetlen dísze, egy balluszteres erkély. Az épületet egyszerű, fogsoros párkány koronázza.
„A jobb oldalon nyílik a villa bejárata. Az előtérből jobbra jutunk a főlépcsőházba, mely a hátsó homlokzatnak kissé kiugró balsarkában két ívben és egy egyenes karban vezet az I. emeletre. A villa két oldalán alig van nyílás, hátsó felén csak 4 ablak. Földszintjén a középen volt a Sugárút felé a fogadószoba, a többi mind személyzeti és mellékhelyiség. A háziúr csak az I. emeletet foglalta el.”
Halála után, 1915-ben a Gyűjtő című folyóiratban az alábbiakat írták róla: „Karácsony hetében, élete 80-ik évében halt meg a b. Révay család túróci ágának utolsó tagja, b. Révay Ferenc, ki már jó idő óta a külvilágtól teljesen elzárkózva töltötte napjait az Andrássy úti palotájában, úgy hogy csupán cselédséggel, különösen pedig kedvenc komornyikjával, Reichl Jánossal érintkezett, ellenben nővére gyermekeit és unokáit egyáltalán nem engedte magához." Végrendeletében is keményen bánt a rokonokkal: teljesen kizárta őket a 30 ezer holdas túróci uradalomból, ősi kastélyaiból, az összesen kb. 12 millió korona értékű vagyonából. Általános örökösnek valamennyi végrendeletében Reichlt nevezte meg. A régi telekkönyvekből kiderült, hogy két unokahúga végül is megnyerte az örökösödési pert, és az Andrássy úti villát a nevükre írták
Az ingatlan tulajdonosai: 1926-tól gróf Berchthold Lipótné, a ház I. emeletén lakott.
Az épületet 1936-ban átalakították, A háború után irodaház lett a villából, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, majd a Hazafias Népfront budapesti szervezete használta. Később a Heti Válasz folyóirat működött benne. Jelenleg, jelenleg privát irodaház.
„A jobb oldalon nyílik a villa bejárata. Az előtérből jobbra jutunk a főlépcsőházba, mely a hátsó homlokzatnak kissé kiugró balsarkában két ívben és egy egyenes karban vezet az I. emeletre. A villa két oldalán alig van nyílás, hátsó felén csak 4 ablak. Földszintjén a középen volt a Sugárút felé a fogadószoba, a többi mind személyzeti és mellékhelyiség. A háziúr csak az I. emeletet foglalta el.”
Halála után, 1915-ben a Gyűjtő című folyóiratban az alábbiakat írták róla: „Karácsony hetében, élete 80-ik évében halt meg a b. Révay család túróci ágának utolsó tagja, b. Révay Ferenc, ki már jó idő óta a külvilágtól teljesen elzárkózva töltötte napjait az Andrássy úti palotájában, úgy hogy csupán cselédséggel, különösen pedig kedvenc komornyikjával, Reichl Jánossal érintkezett, ellenben nővére gyermekeit és unokáit egyáltalán nem engedte magához." Végrendeletében is keményen bánt a rokonokkal: teljesen kizárta őket a 30 ezer holdas túróci uradalomból, ősi kastélyaiból, az összesen kb. 12 millió korona értékű vagyonából. Általános örökösnek valamennyi végrendeletében Reichlt nevezte meg. A régi telekkönyvekből kiderült, hogy két unokahúga végül is megnyerte az örökösödési pert, és az Andrássy úti villát a nevükre írták
Az ingatlan tulajdonosai: 1926-tól gróf Berchthold Lipótné, a ház I. emeletén lakott.
Az épületet 1936-ban átalakították, A háború után irodaház lett a villából, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, majd a Hazafias Népfront budapesti szervezete használta. Később a Heti Válasz folyóirat működött benne. Jelenleg, jelenleg privát irodaház.
Andrássy 123. , korábban BKV óvoda, jelenleg Török Nagykövetség
Helyrajzi szám: 29654
Régi sz: 137. 1876-1878-ban épült nyaraló, melyet Kolbenheyer Gyula tervezett és építette a Sugárúti Építő Vállallat
Az ingatlan tulajdonosai: o 1882-1892. Szentkirályi Albert földbirtokos, o 1894-1906. Frankl Gottlieb vaskereskedő, o 1906-tól Geist Gáspárné földbirtokos, a ház I. emeletén lakott. o 1928-ban ott volt a Magyarországi Magántisztviselkő Szövetése (?) o 1941-ben a Magyar Őskeresztény Malmok Szövetsége, o 1946-ban a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége, o az 1950-as évektől Beszkárt-, majd BKV bölcsőde és óvoda o 1967-től a Magyar Nők Országos Tanácsa o 1980-től egy jelentős bővítést, átépítést követően, Török Nagykövetség Az épület jelenlegi formája: |
Andrássy út 121., a mai Rödl villa
Az Andrássy útra néző kis villát Jamniczky Lajos tervei szerint építették és adták át 1882-ben. 1952-ben államosították, és lakásokat alakíttottak ki benne.
Az épület olyan, mint egy német klasszicista palota kicsinyített változata, mert középtengelye kétaxisos, alaprajza őrzi a hagyományos U alakot, de olyan kis területet zár közre, hogy azt kocsibeállóvá alakították a hatvanas évek környékén. Az utcai homlokzat előtt kétkarú, bábos-korlátos lépcső vezet fel, ami elegánssá varázsolja a villát. Különleges még az épületen az úgynevezett belle vue emelet, ami a Schinkel utáni berlini és potsdami építészet egyik kedvelt motívuma volt. Az emelet elegáns hatásán ugyan ront az utóbbi évtizedekben mellé emelt két padlásemeleti toldalék, de így is nagyon impozáns képet mutat a homlokzat.
Első tulajdonos az Édeskuty házaspár volt, majd utánuk követhetetlenül váltakoztak a villa lakói, végül, mint a legtöbb ilyen „urizáló, arisztokrata építmény” 1952-ben a szocializmus államosító gyomrába süllyedt.
A telek érdekessége még, hogy állt még itt egy másik villa is, amit Árkay Aladár tervezett, de az a második világháború martaléka lett.
A villa két átalakításon esett át, egyik a harmincas években, másik a hatvanas években történt, és egyik sem tett jót az 1882-es épületnek.
Az épület olyan, mint egy német klasszicista palota kicsinyített változata, mert középtengelye kétaxisos, alaprajza őrzi a hagyományos U alakot, de olyan kis területet zár közre, hogy azt kocsibeállóvá alakították a hatvanas évek környékén. Az utcai homlokzat előtt kétkarú, bábos-korlátos lépcső vezet fel, ami elegánssá varázsolja a villát. Különleges még az épületen az úgynevezett belle vue emelet, ami a Schinkel utáni berlini és potsdami építészet egyik kedvelt motívuma volt. Az emelet elegáns hatásán ugyan ront az utóbbi évtizedekben mellé emelt két padlásemeleti toldalék, de így is nagyon impozáns képet mutat a homlokzat.
Első tulajdonos az Édeskuty házaspár volt, majd utánuk követhetetlenül váltakoztak a villa lakói, végül, mint a legtöbb ilyen „urizáló, arisztokrata építmény” 1952-ben a szocializmus államosító gyomrába süllyedt.
A telek érdekessége még, hogy állt még itt egy másik villa is, amit Árkay Aladár tervezett, de az a második világháború martaléka lett.
A villa két átalakításon esett át, egyik a harmincas években, másik a hatvanas években történt, és egyik sem tett jót az 1882-es épületnek.
A második felújítás és átépítés az új tulajdonos, a Rödl & Partner Kft. igényei szerint történt, hogy magyarországi képviseletének negyvenfős irodája beköltözhessen a villába. Villa vecchia - Építész: Széll László, Urbanek Szilvia (Széll & Urbanek Építészműterem Kft.) Építészettörténeti tudományos dokumentációt készített a felújításhoz a Hild-Ybl Alapítvány, ami szükséges volt ahhoz, hogy az épület minden részletében az eredeti formák jelenjenek meg. A meglévő villaépület teljes körű helyreállítása homlokzatát tekintve közel teljesen eredeti, igényes XIX. századi formájában, belső tereiben elegáns, magas igényszintű irodaház kialakítással valósult meg. Már a felújítás előkészítő szakaszában egyértelművé vált, hogy mindent ki kell dobni az épületből, ami fa, mert a gombairtás már nem menthette meg a gerendákat. Ezért ki kellett cserélni teljes egészében a födémet, és a tetőszerkezetet is újra kellett gyártani. Eredetileg természetes pala fedte a tetőt, és ezt is sikerült visszaállítani a mostani munkálatok során.
A külső rengeteg apró részletet rejt, olyanokat, mint az ablakívek feletti fejek, vagy a tető nagy kiülése alatti faragott fa kazettasor, ezek mindegyikét újra kellett gyártani egyesével, hogy az épület ismét régi fényében tündökölhessen.
Már volt szó az U alaprajz garázzsá alakításáról, ami ezúttal ismét új funkciót kapott, mert ide épült be az üvegtetős és üvegfalú „doboz”, ami az iroda fogadórészeként szolgál ezután. Ez az üvegtér a cour d’honneur-ös elrendezés ideális kiegészítése, mert egyrészt a lezárás ellenére is láthatóvá válik a kerti homlokzat, másrészt a régi és az új épület között semleges átvezetősávot képez, harmadrészt látni engedi a benne lévő dugóhúzó profilú lépcsőt, ami egy nürnbergi múzeum lépcsőjének kicsinyített változata. Ennek az átalakításnak az a célja, hogy a régi épületből át lehessen jutni az újba anélkül, hogy ki kelljen lépni a kertbe. Az építészek még arra is figyeltek, hogy a meglévő nyeregtetőkkel nehogy konkuráljon az üvegtér teteje, ezért a pillangótetőt választották lefedési formának. A villa-épület új szerkezetű bővítményében korszerű felszereltségű irodák kialakítása volt az igény. A régi és új épületrészt az épület megjelenéséhez szervesen kapcsolódó, impozáns üveg közlekedőfolyosó köti össze.
A külső rengeteg apró részletet rejt, olyanokat, mint az ablakívek feletti fejek, vagy a tető nagy kiülése alatti faragott fa kazettasor, ezek mindegyikét újra kellett gyártani egyesével, hogy az épület ismét régi fényében tündökölhessen.
Már volt szó az U alaprajz garázzsá alakításáról, ami ezúttal ismét új funkciót kapott, mert ide épült be az üvegtetős és üvegfalú „doboz”, ami az iroda fogadórészeként szolgál ezután. Ez az üvegtér a cour d’honneur-ös elrendezés ideális kiegészítése, mert egyrészt a lezárás ellenére is láthatóvá válik a kerti homlokzat, másrészt a régi és az új épület között semleges átvezetősávot képez, harmadrészt látni engedi a benne lévő dugóhúzó profilú lépcsőt, ami egy nürnbergi múzeum lépcsőjének kicsinyített változata. Ennek az átalakításnak az a célja, hogy a régi épületből át lehessen jutni az újba anélkül, hogy ki kelljen lépni a kertbe. Az építészek még arra is figyeltek, hogy a meglévő nyeregtetőkkel nehogy konkuráljon az üvegtér teteje, ezért a pillangótetőt választották lefedési formának. A villa-épület új szerkezetű bővítményében korszerű felszereltségű irodák kialakítása volt az igény. A régi és új épületrészt az épület megjelenéséhez szervesen kapcsolódó, impozáns üveg közlekedőfolyosó köti össze.